Ez a kép Jaipur városát mutatja - a City Palace ból fotózva. Jaipur Rajasthan legnagyobb városa - és majdnem minden épület rózsaszin. Elég kicsi város - csak kicsit több, mint 3 millióan lakják. 

Ugyan ez nem egy fözőblog, de muszáj pár szót ejteni a helyi ételekről! El kell modanom, hogy ide bizony olyan este 9 kor érkeztünk - egy jó 7 órás autózás után Agrából, miután megtekintettük A Taj Mahalt - erről még lesz szó. 

Ashish barátom azt irta még mielőtt felszálltunk a gépre Hongkongban, hogy Indiában BÁRMI megtörténhet, semmin ne lepődjünk meg. Azt is el kell mondjam, hogy nagyon vártak minket - minden elő volt készitve, igy már a sofőrrel is napokkal azelőtt le lett tárgyalva, hogy megyünk Agrába, és esetleg máshová is, lehet, hogy 2 napos túrára kell készülni. A sofőröknek ez nem szokott problémát okozni - alszanak a járműben. Vezető, autó meg is érkezett, beültünk - és addigra már ismerve a forgalmi és közlekedési viszonyokat nagyon csodálkoztunk, hogy egy vadonatúj, 2X3 sávos autópályán haladunk Agra felé - úgy hogy rajtunk kivül szinte senki sincs az úton (ez egy drága sztráda, és van 2 másik is...). 

Az üres utat mindenki szereti- amig... Aki ismer, tudja, hogy autóban nagyon figyelek. Ez néha vicces jeleneteket eredményez, mint például ha valaki előttünk messze messze fékez, elforditom a fejem - de nem szólok. A jelen helyzetben komfortérzetem akkor kezdett igen gyorsan eltűnni, mikor sofőrünk feje egyre sűrűbben lebólintott, és nem a pénztárcáját kereste a földön, hanem inkább a szendergés állapotába ringatta magát - olyan 100 km/h sebességnél. 

Hogy úgy mondjam egy Tom és Jerry helyzet alakult ki (amennyiben szinte fogpiszkálóval kitámasztott szemmel vezetett innentől): jeleztük sofőrünknek, hogy nem kéne aludni, bár tényleg unalmas az út - többször megálltunk, Ashish beszélt hozzá - mi meg (főleg én...) rettegtünk. A tükrét is elforditotta, gondolta igy túljár az eszemen, és nem látom a szemét - tévedett, odébbültem... Igy hogy a Taj Mahal megtekintése után még további 7 óra autózás várt ránk... Ennek nagyon nem örültünk...

A történet margójára: a sofőr még aznap bevallotta, hogy egész éjjel vezetett, és nem merte megmondani Ashishnak, hogy keressen inkább mást... A másnapi újságban olvastuk, hogy az Agra-Jaipur "autópályán" (fizetős, 2 sávos, örült út ahol mindenki 1000 el megy, közben kereszbe kanyarodnak, dudálnak és mindenhonnan előznek) 37 autó ütközött a ködben. 

Hogy visszatérjünk a lényegre - Jaipurba megérkezvén - a telefonom segitségével a szállodát megtaláltuk - és ezen a ponton jó ötletnek tűnt sétálva elindulni éttermet keresni... Javaslom - ha esetleg Indiába tévedtek, mindig vegyétek figyelembe, hogy a szőke, és a nagyonmagas európai fejű komoly érdeklődést fog kelteni. Főleg este, a sötétben. Gyorsan beláttuk, hogy ez nem az Andrássy út - ahol majd valahová beülünk - igy Ashish előrement, letárgyalta egy tuktukossal, hogy vigyen el minket (azaz 3 embert...) és ezekután előbújtunk a sötétből - igy közlekedtünk mindig nagyon olcsón...

Nos - azt igértem, ételekről lesz most szó - jöjjön hát!

Ez Kachori - belül mindenféle töltelékkel - egy ősi rajasthani előétel.

Ez pedig Dal Baati Churma. Nos- mi csak úgy hivtuk, hogy gyurma, mert a pincér miután kihozta, megmutatta a helyes fogyasztást: azt a három bucit, azon melegében kézzel az orrunk előtt összegyurmázta, utána a baloldalt lévő porokból (a hozzánk közeli reszelt rózsaszirom!) szórtunk rá, majd pedig kis szósz és rizs bekeverésével jóizűen elfogyasztottuk.

Itt trancsirozás után látható a helyzet...

Sok szöveg után - itt az idő, hogy mutassak pár fotót Jaipur gyönyörű városáról - ez a City Palace... - ami a 18 század elején épült a Maharadja részére. 

Már a kapuja is nagyon szép - sajnos a műemlékvédelem hagy kivánnivalókat maga után - látszik, hogy egy mainál gazdagabb, és rendezettebb kor emlékét örzik e falak...

Kilátás a tetőről - a jobboldalt épül a metró...

Dugó, dugó... Itt éppen tuktukokkal küzdünk a továbbjutásért a sikátorban...

Nos - az időre nem lehetett panaszunk...

Jaipurban az is különleges, hogy hegyek veszik körül - a háttérben látható erőditményt pár órával később megmásztuk

Ezek a kapuból látható kapuk mindig nagyon érdekesek...

Szegénység - a falakon kivül rekedve...

Ez is Jaipur - hotelek, éttermek... Itt az étellel nehéz mellé nyúlni, bár állitólag nagyon könnyű valami betegséget elkapni...

Az erőd (Amber Fort)

Útban az erőd felé fotóztuk ezt a tóba épitett kastélyt - volt itt nagy gazdagság...

Képek az erődből - ez a világ legnagyobb ágyúja állitólag - egy galambbal a csövében...

Ezután utunk Delhi felé vettük - hogy újabb 7 óra utazás után (beleértve az utolsó 30 km et, amit 1.5 óra alatt teljesitettünk, bekeveredvén a munkából hazajárók csúcsforgalmába...) nagy örömmel érjünk "haza".