Vietnámban töltött utolsó napunkon, 40 fokos hőmérséklet ide-oda biciklire pattantunk, hogy a West lake-et körbebiciklizzük. A tavat összesen 17 km körbetekerni, mégis csak többszöri sör és vizfogyasztás után sikerült teljesíteni a távot. A tripadvisoron olvastam, hogy a tó körül végig van út és simán körbe lehet bringázni, hát ezt megcáfolnám. 50-50% a biciklizhető és az autók között lavírozott út megoszlása. Így egy csöppet veszélyes, csak vállalkozó kedvűeknek ajánlom.

A tó körül gyöngyörű pagodákra lehetünk figyelmesek. A legszebb a Tran Quoc Pagoda volt. Mivel hétfőn és pénteken minden múzeum zárva van, csak kívülről szemlélhettük meg őket.

A biciklizés után nekivágtunk a kormányzati negyed felfedezésének. De előtte beugrottunk a pho leves ellátóba. Megkóstoltuk a bambusz levélbe tekert kolbász szerű husit is, ami nagyon finom volt és nem hasonlít semmi európai husira sem az állaga sem az íze...még szerencse, hogy csak vietnámiul volt minden kiírva a kifőzdében.

A kedvenc francia bárunkban vietnámi kávét is gurítottunk (kávé és sűrített tej kombó). Andris túlpörgött tőle így fél év kávé elvonás után, olyan lett mint Csincsi mókus aki megitta a kávét a Piroszka mesefilmben, nála a kávé hatása reggelig tartott. De a pillanatot elkaptam, ezen a képen még mosolyog.

Itt épp nem akar egy motoros sem elütni.

Vietnámban is van Lenin szobor és park.

Az egész városban nagy volt a készülődés mert 2015-ben a japán megszállás végének 70. évfordulóját ünneplik. Thanh mesélte nekünk, hogy szerencsés időben kértük ki a vietnámi vizumunkat, mert az ünnepség augusztus 19-én kezdődik és szeptember elejéig tart (szeptember 2-án ünneplik a függetlenség napját). Ebben az időszakban nem szeretik a turistákat beengedni a szinfalak mögé.

Apropó, vizumot bárki kaphat Vietnámba. Ki kell tölteni egy adatlapot és kérni egy meghívó levelet mondjuk ezen a honlapon. 1 db igazolványfénykép és 45 USD-ba kerül, hogy átsétáljunk a határon.

Ho Chi Minh Mauzoleuma szitén zárva volt, így még a közelébe sem mehettünk. Pont akkora hely van előtte mint Budapesten a felvonukási téren.

Csodás 3 napot töltöttünk itt, bármikor visszamennénk Hanoiba egy jó sört, vietnámi kávét, pho levest vagy palacsintát enni és biciklizni a rizsföldeken vagy megmászni Vietnám legmagasabb hegyét és persze meglátogatni Saigont és Vietnám déli részét...Vietnám még visszatérünk!