Szépjóreggelt minden kedves olvasónak, helyi idő szerinte 4.34 perc van, de a testem ugy érzi, még csak este 21.34. A csütörtök kimaradt - szerda este helyi idő szerint 23.30 kor felszálltam Párizsban és helyi idő szerint csütörtök 18.30 kor - már sötétben - leszálltam Hongkongban. Közben végig csukva volt a repülőgép ablaka - igy egy teljes nap kimaradt a világ fényeiből... Ha jól tudom, most helyi idő szerint péntek reggel van - és már csak pár óra és repülünk Shanghaiba. 

A mai blogban nagyon sok kép lesz - ám a legtöbb minősége vetekszik egy kinai szelfiboton tartott 11 éves Nokia telefon által sötétben készitett felvétel minőségével... Node épp ezért kezdjük a jobbakkal!

Igen kérem ez a kép álványról készült - azelőtt a nap előtt, hogy Krisztit egyedül hagytam volna egy hétre...

Ki tudja miért, Ő inkább örömében, én inkább bánatomban ittam a sört (szeretném mindenkinek jelezni, NEM a Heineken az enyém!!!) 

Természetesen nem irom le percről percre az utazást - mert unalmában mindenki a felénél abbahagyja a képek nézegetését - hanem csak és kizárólag a LÉNYEGES eseményekre szabadkozom: NEM ejtek szót a munkáról, amit ott végeztem, a stresszről és fáradtságról - a hajnali 5 órás meetingekről. Itt kérem csak lúzerségeim (kindle tipusú könyvolvasóm másodszori elvesztése) illetve találkozásaim kerülnek emlitésre. No meg a bizniszklász!!!

A történet úgy kezdődött, hogy sok csomag mellett is úgy gondoltam: én tudok egyszerre egy bőröndöt, egy hátizsákot, egy útlevelet, 2 mobiltelefont ÉS egy könyvet kezelni. Tévedtem. a kindlet elhagytam. Idén másodszor. Na ilyen hülyékből él az Amazon... De ha láttátok volna ezt a taxist, ti is féltetek volna, és benn hagytátok volna az autóban még az ÚTLEVELETEKET IS (főleg ha fekete a tokja, ami ugye a fekete bőrülésen...)!!!

Én csak azért dúdoltam, hogy felébredjen, mikor úgy tünt amúgy is vágott szeme végleg lecsukódik alvásra. A kanyarokban illetve az autópálya belső sávjában néha már-már megálltunk - egyedül felhördüléseim, és a tény, hogy hátulról erősen dudáltak vitt minket előre. 

Node essen szó arról, hová is mentem. Első sorban Rolleba - az INFINITI európai központjába - ami Genf és Lausanne között van. De jártam Franciaországban (Divonne ez 20 km Rolletól, és egy barátom/munkatársam látogattam meg) illetve Frankfurtban - igy kérem életemben először vezettem INFINITI QX30 ast...

Hogy ezt Németországban tehettem - mindenki által ismert okokból külön élmény volt! A teljesség igénye nélkül - álljon itt egy pár kép régi szép otthonunk vidékéről...

Dávid mindig nagyon szerette, ha fotózzák...

Cipriannak már volt ideje felkészülni a felvételre... Andrew mit sem változott... És a vinersnicli is még mindig nagyon finom ezen a helyen...

Volt főnököm azt hiszem még egyszer sem jelent meg a blogon igy itt az idő - hogy János is felkerüljön a listára... Náluk igazi munkamegosztás van mikor vásárlásra kerül a sor: a hölgyek beveszik a boltokat, és kapnak kellő időt, hogy kiélvezzék eme tevékenységet - nélküle. Igy tudtunk vele egy jót beszélgetni egy bratwurst felett...

Jártunk olyan helyeken is, ami talán ismerős a szemfüles olvasó számára... Merthogy az ablak, amire Andrew néz az az ablak, ahol 4 évet éltem...

A Gyula utcában.... Nade elég a szentimentalizmusból!

Andrew időközben Édesapa lett...

Norbi pedig mit sem változott!

Voltunk még Kovácséknál is vendégségben, ahol nagyon jól éreztük magunkat - de ott azért éreztem a határt, mégsem kaphatom csak úgy elő a kamerát, hogy bocs, a blognak készül... Nos Wolféknál (ez már Lausanne) már nincsenek ilyen tipusú problémáim...

Mint látható - Arthur Úr egy igazi angyal - at times ! A fondü nagyon finom volt! Ezen svájci utam során csak kétszer ettem e remek ételt - nem úgy, mint Szeptemberben, amikor minden második nap sikerült - igy kisebb sajtmérgezéssel tértem vissza "otthonunkba". 

Az A380 ülése - a lábam oda megy be az előző ülés alá... A képernyő HATALMAS, és még paplant is adnak! 

Ez itt az előétel, a sajtok a főétel utánra vannak, és a desszert is - nos - odafelé még nem értettem a rendszert úgyhogy természetesen az itt látható dolgok mindegyikét módszeresen kivégeztem - e folyamat egy perccel azelőtt fejeződött be, hogy megérkeztek a pincérek a steak el...

A reggeli sem rossz - de az a Párizs-Genf járaton még jobb volt...

A menüt majdnem kifelejtettem...

Igy néz ki belülről az A380 business class. Párizsban külön mozgólépcsőt épitettek, hogy a felső szintre felmehessen az ember....

Igy ezen a gépen elől az első osztály utasai, középen a turista és premium economy, hátul pedig a business class illetve egy pár sor turista utas éri el a fedélzetet.

Hongkongi lounge két telefonkonferencia között...

Párizsi reggelim...

Csak hogy a nagyérdemű tudja, mi az az INFINITI Q60 álljon itt egy kép róla - ezt az autót épp most vezetjük be, ha van érdeklődő vásárlás iránt, szóljatok nyugodtan :) 

Befejezésül a tegnap esti utolsó gépek listája Párizsból - a szó szoros értelmében a szélrózsa minden irányába...

Na és akkor ne maradjon ki a gyönyörű genfi tó környékének látképe leszállás közben...

Az utolsó kép a Korean Air gépét mutatja - velük jövő héten utazunk...