Good morning Vietnam! - part 1.
Csak azért szünetelt a blog egy hétig, hogy témát gyűjthessünk a következő hónapokra...ezért vállaltuk azt is, életünk kockáztatásával, hogy elrepüljünk Hanoiba, Vietnámba a legfélelmetesebb "red rain" közepén, amit valaha láttunk repülőről...
Andris arcáról leolvasható, milyen felemelő érzés 2 és fél órát várakozni egy repülőben, amit majdnem elfúj a szél a szárazföldön, hogy utána beleszállhassunk a HKtól távolódó viharfelhőbe. Úgy dobált, minket a légörvény mint egy madártollat egy kis fuvallat... no de túléltük és Hanoiban az első kocsmában ittunk jópár vitnámi sört az ijedelmekre. Nekem a Saigon sör jobban ízlett, pedig kicsit kesernyésebb íze van. Egy sör 20 000 vietnámi dong, ami kb. 1 USDnek felel meg átszámítva. Gyorsan rájöttünk, hogy milyen olcsó minden Hanoiban, így még ittunk pár sört.
HAN reptértől 45 perc volt a szállodába autóval eljutni. A reptéri transzfert a szálloda intézte nekünk (25USD). A szállásunk egy 4 csillagos szálloda (Golden Cyclo Hotel) volt az old quarter kellős közepén vagyis a városközpontban. A hotelt ajánlom mindenki figyelmébe, mert mindent elintéztek nekünk (bicikli, transzfer), tudtak angolul és a leveleimre fél óra múlva válaszoltak. A szobánk és a reggeli is nagyon szuper volt. A szállásunktól 10 perc séta volt a Hoan Kiem tó, amit első nap körbe is sétáltunk.
A séta és a sörök után pedig megnéztük a híres, nevezetes vizi bábszínházat. A bábszínházban élő folklór zenekar adja a háttérzenét és a bábuk valóban a vízben mozognak. Amúgy kicsit összefolytak a történetek, amik halászokról, hétköznapi történetekről, sárkányokról és a Hoan Kiem tó legendájáról szólnak.
A színház meghozta az étvágyunkat is így kerestünk egy vietnámi éttermet, Quan An Ngon, ahol végigkóstolhatjuk a helyi finomságokat. Mint látható, vietnámban sincs soha egyedül az ember.
Ezek a színes cuccok, gyümölcsök, gyümölcs- és zöldségszirupos gríz és rízs stb, mindenhol kapható Hanoi utcáin. Mivel vmi sósra vágytunk, ezért ezt most kihagytuk.
És helyette választottunk vietnámi sós palacsintát, Banh Xeot, rízstekercseket és frissen turmixolt gyümölcsöt. A pincér nagyon kedvesen elmagyarázta, hogy mit hogyan fogyasszunk. El voltunk ájulva a kajától és az egésztől!
Hanoiban még este 11kor is tele van az utca motorosokkal, autókkal. A városban nincs tömegközlekedés, így vagy riksával, biciklivel, taxival vagy gyalogosan közlekedhetünk. A sétálást nem nevezném andalgásnak, mert jobbról balról cikázó motorosok foglalják el a járdát és az utakat is. Semmilyen kresz szabály nem látszik érvényesülni, mindenki dudál és megy, aztán lesz ami lesz...leginkábbis káosz.
Végig azon drukkoltunk, hogy jó időnk legyen Hanoiban, hiszen rengeteg szabadtéri programot terveztünk. Nos, a három nap alatt végig 40 fok volt, így izzadtunk mint a ló.