Hát eljött ez is - az utolsó nap az "iskolában" erre az évre. Elég sokat dolgozom számokkal - és arra gondoltam milyen érdekes lenne megnézni, vajon a saját kis életünk hogy néz ki a statisztika oldaláról? No de nem kell aggódni - pár mondat és utána csak csak fotók, ami a csövön kifér! Mind idén készült - a teljesség igénye nélkül. Bizony állitólag nem vagyok túl aktiv fotók terjesztésében - igy most vegyétek ezt törlesztésnek - sok elkövetett bűnömért... Egy közös van bennük: TI vagytok a képeken...

Na de jöjjenek a számok - amikor ezt a listát összeraktuk, magunk sem hittük hogy ilyen őrült év van mögöttünk... Kriszti március óta dolgozik - én pedig áprilisban váltottam poziciót... Szerencsére voltatok nálunk nem is olyan kevesen, és mi is voltunk otthon - 3 szor beleszámitva a harmadik, holnapi utat (illetve én +1 húsvétkor).

Sajnos a hongkongi utazások velejárója, hogy viszonylag sokat ül repülőn az ember... Egy igen elnagyolt számitás szerint én idén csak repüléssel 30 tonna CO2 vel szennyeztem a környezetet - mig egy átlagos magyar évente ha jól értem olyan 4-6 tonnával szennyezi - a háztartásban...

Kriszti 34 alkalommal szállt fel, 94.000 km et repült, ami 5.9 napot jelent, amit a levegőben töltött. Én 51szer hallottam felbőgni a motorokat, 172,000 km t utaztam a felhők felett ami 10,4 napnak felel meg. (több, mint 3X az egyenlitő hossza, és majdnem fél út a holdig. Mintha 86szor repültem volna Budapestről Frankfurtba és vissza). Összesen 14 légitársaság szolgáltatását élveztem (vagy kevésbé...) és a legtöbbször, 24 szer az Airbus A319/320 család gépével utaztam, rögtön utána - 14 alkalommal - pedig Boeing 777el. 2x vitt a világ legnagyobb utasszállitó gépe (A380) és 2 szer Jumbojet (az egyik több, mint 25 éves volt). 21 repülőtéren jártam - a legrövidebb út a Párizs-Genf útvonal, rögtön utána a Shenzen-Guilin - a leghosszabb pedig a Hongkong-London (9640km). A legtöbbet a Hongkong-Moszkva útvonalon utaztunk (8 szor) és persze az Aeroflot a gyöztes légitársaság, 14 úttal. Air France 9, Cathay Pacific Airways 8. A legkisebb repülőtér Siem Reap, Kambodzsában, ahol jártunk. Ja, a legfontosabb - 3 kontinensen voltunk, Ázsia, Európa és Ausztrália.

Összehasonlitásként összesen kevesebb, mint 3000 km et vezettem 2016 ban -  ebből a leghosszabb utak a Rolle, Svájc - Frankfurt oda-vissza út volt, illetve a Budapest-Balatongyörök oda-vissza.

Kerékpáros kilométerek száma 300, ebből 40-40 Peking és Siem Reap, 220 genfi tó.

Idén meglátogattunk 17 nagyvárost - ebből 9 helyen több, mint 3 million élnek - és köztük van a világ 1,3,8,13,16,22, és 25 legtöbbek által lakott metropolisza illetve Hongkong, ami a 34 edik leglakottabb település.

Nos - mindezek csak számok - de jöjjenek a képek - hiszen a mi 2016 os évünk úgy teljes, hogy tudjuk, rátok mindig számithatunk, és két otthonlét közt a legfontosabb kérdés: mikor megyünk már haza??? A képek nagyjából kronológiai sorrendben követik egymást - és jó sokan vannak! Köszönjük az egész eves figyelmet - jövőre, ugyanitt, és remélem, még idén személyesen!

Az első képek egyike Január elsején

Egy jó kis műgyetemi menzakoszt jó társaságban...

Nagymamival beszélgettünk...

És pacsiztunk a legifjabb Bónával

FInom a narancslé - de még milyen jó volt az a jászberényi sör..

Nem is beszélve a budapestiről - Kengurukkal...

Büszkén elbúcsúztattuk a 86os buszt is...

És rendesen kihasználtuk a Wolf-lakot - panasz nem lehet! (Nem a nagy üveg a fontos, hanem a kicsi - abban van a pálesz!)

Ki lelkesebb, ki inkább meglepett...

Miki fejébe vette, hogy minden kinai kisfiút bevezet a fotózás világába...

Fáradtan bár, de törve nem... Pedig mi mindent elkövettünk, hogy ne hagyjuk szegényeket pihenni...

Sajnos a hongkongi élet egyik velejárója a sok búcsú... Ashish is itthagyott minket...

Artúr urral találkoztunk egy pár ponton a világban - itt például éppen hongkongi otthonában...

 Azon kevés alkalmak egyike, mikor nem a Marci fotózik, hanem őt fotózzák...

És egy gyors ugrás húsvátra - és Délbudára...

Vidám, vagy idétlen - vagy mindkettő!!! Egy igazi SZENDRŐI és Dédnagymamája...

 Sok Tantik és Onklik...

 Jaj de jó is az a reggeli...

Itt pedig bizony finom ebéd van készülőben - és ha a Nővérem követi el, akkor arra még várni is érdemes...

A villamos csak a kedvünkért állt modellt...

Még a szemük sem áll jól...

A világ legmagasabb bárjában...

Artúr Guilin rizsföldjeit tanulmányozza - és még a szüleit is elhozta magával... (ja, és minket...)

Justin fantasztikus vacsorát kreált nekünk Szingapúrban...

Volt egyszer egy esküvő...

Meg egy villamos-buli utána...

Melbourne ben is csak csupa magyarral és cserkésszel fut össze az ember...

Londonba akkor érdemes menni, ha süt a nap és meleg van! Még akkor is, ha csak pár órája van az embernek...

Jani tudja - fotó nélkül ezt nem lehet megúszni...

Jaj, de jó volt Milenaval és Adammal összefutni...

Talán az egyik legnehezebb búcsú idén - Gáborék utolsó estéi Hongkongban...

Hogy aztán legközelebb Gruyere - ban bulizzunk...

Augusztus, és megint soook soook vidám SZENDRŐI

Igen értem én, nem mindenki szereti ha fényképezik...

Látogatás a Balatonnál (és közben keményen folyt a munka...)

Psszt! Ne mondjuk el a főnöknek, hogy Budafokon ebédeltünk...

Családi fotel...

És még a Hizsi is előkerült a nyáron!

 Tibinek még a térde is szellőzik...

Voltunk Csopakolni is...

Testvérek, egymás közt...

Búcsúztunk a legényektől...

És még az András sem maradt le a képről...

Köszönjük neked, Gödör...

Valaki házat épit...

Valaki meg lovira jár - szeptemberben...

Fáradtan bár, de törve nem ők is ideértek...

Hogy aztán a Dreher új tulajdonosának termékét teszteljük..

A kedvenc fotóim azok, amikor mások fotózzák magukat...

Tamással idén találkoztunk Frankfurtban, Svájcban, Hongkongban, Kambodzsában, Budapesten...

A Szilvi pedig a legjobb tandembicikli-utastárs..

Bizony jó látni a régi barátokat Németországban...

És egy kicsit 15 évesnek lenni ismét...

Norbi úr nem hiányozhat egy ilyen listából...

Befejezésnek Fondue, Svájc, Wolfék...

És akik most kimaradtak, Zsuzsi néni, Mester Andrisék, Szabadkai Laciék, Palkó és a többiek - de amint feltalálták azt a szemüveget, ami teljesen feltünésmentesen fotóz, beszerzek egy ilyet... Addig is mindenkinél zavargok a kamerával az arcába...