Hihetetlen, de szerda este van... Azért a mai nap már nagyon lassan telt csak el - reggel még volt egy igen fontos meetingem, de utána már nehezen érte csak el az ingerküszöbömet bármilyen feladat... Talán érthető - mostmár nagyon közeledik a péntek. Ma folytattuk kulináris túránkat ebéd kapcsán - hol van már a hétvégi rosszullét alapon - úgyhogy ma egy indiai ebéd után a vacsorát Lothar atyával költöttük el egy olyan helyen, ahol már többször füstölt a szájberendezésem a csipős táplálék kapcsán. Jó kis este volt, szeretek németül dumálni, meg nagyon jó társaság is az úr. Most nagyon koncentrálok, hogy jetlagelkerülő stratégiám működjön - próbálok kicsit tovább fennmaradni, hogy lehetőség szerint ne mind a 6 óra különbség szakadjon rám egyszerre - elég lenne mondjuk csak három belőle... 

Nagy izgalommal várom a hazatérést - persze kicsit tartok is tőle... Az elmúlt három és fél hónap mint ilyen a leghosszabbak egyike volt életemben - és azt hiszem talán egy két dolgot ma már másként látok, mint előtte. Talán nem is annyira a hazatéréstől, mint inkább az utánavaló eljövéstől tartok - bár az már könnyebb lesz, hiszen ketten jövünk!!! Jaj, azért ez nagyon izgalmas! Nos, ma kép nem készült, már teljesen szétszórt vagyok, de holnap igérem, lesz még fotó, mielőtt elindulok!!!