Betört a nyár - a hőmérő higanyszála 30 fok alá csak nagyon ritkán cammog - és ha esetleg véletlenül ilyet tenne, akkor sem csökken a páratartalom - ami gondoskodik arról, hogy kellemetlen meleg-érzése legyen az embernek. Ajánlatos errefelé a lenge viselet, és az esernyő hordása - mert az eső bármikor lecsaphat, és ezen a hétvégén bőven kijutott az égi áldásból! Természetesen én nem hordok magamnál ernyőt - minek tenném, hiszen az első olyan lehetőségnél - legyen az metró, egy étterem, vagy bármi olyan közterület, ahol egy pillanatra megállok - az ernyő ottmaradna. Édesanyám nem kevés erős és hatalmas esernyőjét sikerült ily módon jótékony célra felajánlani. Igy marad a elázástól való menekülés - bár ahogy itt elnézem, ha tényleg rázendit, akkor az felér egy balatonban való megmártózással - teljes felszereléssel... Apropó - eső. Az itteni meteorológiai szolgálat két fontosabb eseményről tájékoztatja a nagyérdeműt: ha irgalmatlanul esik, akkor azt feketeesőnek hivják - és ilyenkor nem kell bemenni dolgozni! Ha ehhez még szél is van, akkor az a tájfun... Ilyenkor ha jól értem minden leáll, nincs taxi, és tömegközlekedés sem nagyon - ha mégis elvétve lenne valaki, aki elszállitja az emberfiát, akkor azt búsás dij ellenében teszi meg. Nos Blackrain nem, de azért egy kis elázás volt tegnap - persze nem nálam, hiszen én gyakorlott európai versenyző vagyok, de csapatépités cimén azért legurult egy két kör tegnap kollégáimmal...

Nagyjából ők azok (meg még egy páran mások...) akikkel együtt töltöm az időm mostanában! Nagyon kellemes este volt- egy thai vacsorával, és a SOHO bejárásával! Minden kocsmában azért nem álltunk meg, csak azoknál, ahol volt egy üres asztal! Én elsősorban azokra a barátaimra ittam, akik segitettek Krisztinek, hogy ez a sok cucc frankfurti lakásunkból - természetesen az én négy évem felszerelése - hazakerüljön, ezért hála és köszönet, Kriszti hetek óta bútorüzletet üzemeltet, akkora sikerrel, hogy mára már csak egy kiságy maradt... A cuccok bedobozolva (állitólag nagyon trehány módon pakoltam dehát ez teljesen kizárt...) katalogizálva - és pár barát segitségével gépjárműre helyezve (köszönjük, OPEL) és hazaszállitva - Tamás által. Úgyhogy ha a héten egy németrendszámú citromsárga puttonyos autót láttok, gondoljatok rám! 

Legközelebb IGÉREM, ezt a részét én intézem, dehát, sajnos a szükség néha törvényt bont...

Mindeközben én ma reggel egy igazi tengerparti grillezésre voltam hivatalos! Itt szerencsére a partok szinte teljesen érintetlenek - éttermek vannak, de kivül a partról, és igy van lehetőség a homokba igazi grillezőhelyeket telepiteni, ahol nem sok pénzért az ember az ott vásárolt, vagy saját húsát, halát, zöldségeit sütögetheti. Igy volt szerencsém megismerni mégegy nagyon kedves magyar családot - remélem, még találkozom velük. Nem tudom, nekik vajon milyen emlékek maradtak meg rólam - hiszen őszintén szólva ma igen lassú, és megfontolt formámat nyujtottam - ha ebből következtetnem énemre, bizony érik még majd meglepetések őket... 

De be is fejezem a szövegelést, jöjjenek a képek! 

Bizony a nap egy kis esővel indult - de ez egyrészt elállt, másrészt nem volt baj a tűző nap hiánya... 

A hely egyébként gyönyörű - a félreértések végett nem itt grilleztünk, hanem egy ennél sokkal vadregényesebb helyen, a homokban...

Ez a mi tűzrakóhelyünk - a szén már begyújtva - 

Itt pedig már a termékek is felsorakoztatva, alul - felül, mindenfelé! 

Még a tengerben is fürödtünk - megmártóztattuk Artúr uraságot is, aki a délelőtt folyamán teljes mértékben eggyé vált a homokkal - szinte már csak a hangjából tudtuk, hogy merre található!!! 

Természetesen a tűz körül a csapat férfi tagjai legyeskedtek - 

a fogyasztásban meg természetesen én jártam az élen - mert ugye, fogynia kellett a sok húsnak! 

A mai napról több izgalomról nem tudok beszámolni - a délután egyelőre pihenéssel telik, és korai lefekvéssel reményeim szerint! Holnap majd irok a tegnapi napról - remélem már sokkal frissebben, mint most! Szép vasárnapot!