Na ma a dühös villamoson kivül más kép nem lesz - ma azt hiszem elegge elengedtem magam - talán először mióta itt vagyok és bent az irodában - talán a legnehezebb héten, amit munkában valaha megéltem. A végeredmény - nos először talán elmondom miért dühös a villamos - hát nem úgy néz ki, mint aki azt mondja - velem ne szórakozzá kérlek? Na de hogy visszatérjek a témához - vannak nehéz, és nagyon nehéz feladatok - és ezen a héten ez utóbbi jutott részemül. Ez például azt jelenti, hogy annyit fennvagyok majdnem, mint a tanácsadók - pedig jaj de messze vagyok tőlük mint tudásban, mint elkötelezettségben... Reggel az ember felébred, 6 kor már imélezik a világ másik végével-  ésaztán éjfélkor ugyanez... De most legalább vannak dolgok, kis sikerek, amiket elérünk együtt, mert jó a csapat, és most mindenki azt hiszi ez után, hogy de jó is itten Hongkongban élni, huh, azért mielőtt megveszed a repjegyed, és hosszútávra csomagolsz azért hivj fel mindenképp előtte! De egy biztos - csapat van, és ma még csapatépités is volt - nos, itt az ember kirándul, eszik, de nem iszik - ma viszont kötelező sörözés volt, azaz fél 8 kor az alelnök kirúúúgott minket az irodából, hogymostakkormindenki lemegy a kocsmába... Mit mondhatnék még? Holnap este későn lesz blog, de lesz blog! És szombaton is, mert blogolni nagyon jó, és mert igy egy kicsit otthon vagyok. 

Na csók.